Hetven évig elhallgatott történelem
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve kapcsán számos rendezvény lesz idén is az országban. A Pásztortűz Egyesület jelentős pályázati támogatásban részesült a helyben tervezett emlékezés, kutatás, konferencia, kiadvány, kiállítás és egy emléktábla avatása kapcsán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett pályázaton a kiskunhalasi civil szervezet a benyújtási szakasz első részében nyerte el a pályázati összeget - tájékoztatott Végső István történész, egyesületi elnök.
A Gulág Emlékbizottság alakuló ülésén Balog Zoltán miniszter elmondta, hogy a második világháború lezárása nem a dolgok elrendezését, a borzalmak végét, hanem újabb hazugságokat, szenvedést és igazságtalanságot hozott sokak életébe. Az egyik legnagyobb szenvedés az volt, hogy minderről még beszélni sem lehetett. Magyarországról 1944-től 200-230 ezer lakost hurcoltak el, közülük 150-170 ezer civil férfit és fiút hadifogolyként, 50-60 ezer németet internáltként.
A korabeli 172 ezer km2 területű Magyarországról mintegy 300 ezer civilt vetettek fogságba. A deportáltak 30-40%-a, de voltak olyan települések, ahol több mint 60%-a halt meg. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömegsírokban, ritkábban egyszemélyes sírokban, vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak.
A kormány azzal a céllal hozta létre a Gulág Emlékbizottságot, hogy az 1944-45-ben kezdődő internálás áldozatairól méltó módon emlékezzen az ország.
A Pásztortűz Egyesület szervezésében, 2016 őszétől iskolákba viszik el a vándorkiállítást, amelyben a Gulág és a malenkij robot nemzetközi, magyarországi és kiskunhalasi vonatkozásait ismerhetik meg. Az emléktábla átadó 2016., október 21-én, 16 órától kezdődik a kiskunhalasi vasútállomáson, majd konferenciát hallgathatnak meg az érdeklődők a Halasi Csipkeházban.
