A 2026-es esztendőben is jónéhány Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját ünnepli a város. 2026 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban – írta meg egy kiskunhalasi helytörténeti információkat feldolgozó blogportálon Végső István történész. A nagyszámú adatokból a 6-os évszámokra végződő évfordulókból szemezgetett hírportálunk.
1246-tól számítjuk a kunok „végleges” betelepülését Halasra és környékére. Halas városnevének első említése oklevélben 1366-ra esik. 1396-ban említették először Halas polgárait (hospes) okleveleinkben. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején, 1436-ban városi szabadság birtokába jutott településünk. 1456-ban pestis pusztított nálunk is.
1526-ban, 1566-ban és 1596-ban török-tatár csapatok fosztogatták és pusztították Halast. Kiskunhalas első díszpolgára, 1871-ben gr. Ráday Gedeon kormánybiztos lett. 1876-ban megszűnt a Jászkun Kerület, Halast Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták. 1946-ban a városunkban is megkezdődött a svábok kitelepítése. 1956 őszén nálunk is forradalmi események zajlottak le. Tüntetések, szobordöntés, halálos sortűz, választás, majd szovjet megszállás következett.
Városunk az utóbbi évszázadokban épült és szépült. 1796-ban alakították át görög boltokból az öreg- vagy kisvárosháza épületét. 1896-ban a Füzes I., 1936-ban a Sóstó tanyai iskolák épültek fel. 1906-ban elkészült a szecessziós városháza Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervezésében. Ugyanebben az évben felépült a római katolikus plébánia. 1966-ban a Sáfrik szélmalmot országosan védett műemlékké nyilvánították. 1976-ban alapították a Bernáth Lajos Kollégiumot. 1986-ban felépült a református imaház Farkas Gábor Ybl-díjas építész tervei szerint.
1996-ban ’56-os emlékoszlopot (Kosza István, Székely Tibor), Nagy Szeder István (Szanyi Béla) és Villanytelep emléktáblákat (Rácz-Fodor Katalin) avattak. 2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára (Kiss József) és az 1956-os sortűz áldozatainak emléktáblái (Kliegl Sándor) kerültek a városházára. 2006-ban készült el a Zenepavilon (Gyovai István). Ugyanekkor helyezik el a városunkban az Európa elrablása domborművet (Heinrich Schreiben), Martonosi Pál emléktáblát (Fritz Mihály), a Semmelweis téren található szökőkutat és Tormássy János református püspök mellszobrát (Fritz Mihály). 2016-ban adták át Fáy András új kopjafáját (Pásztortűz Egyesület - OTP Fáy András Alapítvány).
Régi civil szerveződések is évfordulósok. 1866-ban a Kiskunhalasi Polgári Kör, 1876-ban a Kiskunhalasi Függetlenségi ’48-as Kör, 1926-ban a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége kiskunhalasi csoportja, 1936-ban a Malomipari Munkások Országos Szövetsége helyi csoportja, 1976-ban a Lyra Együttes, 1991-ben a Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány, 1996-ban a Halasi Múzeum Alapítvány, Szivárvány Bábszínház Alapítvány, és a Kiskunhalasi Honvéd Kulturális Egyesület, 2001-ben a Kiskunhalasi Magyarnóta és Népdalkör és a Kiskunhalasi Városi Vegyeskar Zenei Közhasznú Egyesület jött létre.
Újságok indultak hosszabb-rövidebb útjaikra, mint 1886-ban a Kis-Kun-Halas, 1896-ban a Halas és Kiskőrös, 1936-ban a Gyümölcstermelési Értesítő, 1946-ban a Hírek, 1996-ban a Paritás. Sok neves halasi kötődésű embernek lesz idén kerek évfordulója. Ezekről és sok más történelmi évfordulóról érdekességről bővebben ide kattintva olvashatnak hírportálunk látogatói.
Forrás, szerző: Végső István történész
Ebben az adásban azt járjuk körül, hogyan néztek ki a 11–13. századi falvak, hogyan éltek, dolgoztak és hittek az emberek az Árpád-kori Magyar Királyság területén.
