Kiskunhalas helyi értékeivel is bővült Bács-Kiskun Vármegye Értéktára. Ünnepi keretek között tették közzé 2026. január 22-én a Megyeházán, hogy kik kerültek az értéktárba a vármegyéből – tájékoztatta szerkesztőségünket Végső István történész, a Települési Értéktár Bizottság tagja.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szerveztek ünnepi tanácskozást Kecskeméten, a Megyeházán, 2026. január 22-én a vármegyei értékekről. A konferencia célja vármegyénk gazdag kulturális és természeti örökségének bemutatása és népszerűsítése, hozzájárulva ezzel a helyi közösségek kulturális identitásának erősítéséhez.
Képgaléria megtekintése (4 db kép)
Kiskunhalasról már több alkalommal került be helyi érték a vármegyei értéktárba. Most Gózon István (1821-1912) parasztverselő, gazdálkodó, Szász Károly (1829-1905) református püspök, irodalomtörténész, író-költő, MTA-tag, és Szilády Áron (1837-1922) református lelkész, turkológus, országgyűlési képviselő, MTA-tag lett a része a vármegyei értéktárnak.
Képgaléria megtekintése (4 db kép)
Az ezekről szóló okleveleket, értéktár-díjakat Bocskorás Bertalan református lelkész, Monda Margit a Gózon István Irodalmi Kör vezetője és Végső István, az értékek javaslatait kidolgozó szervezet, a Pásztortűz Egyesület elnöke vette át Szántó Istvántól, a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár elnökétől.
Gózon István: Parasztos költeményei
(1898)
Legén kori ábrándjaim
Férfi korba próbájaim
Vén korba tsalódásaim
El multak mint szép álmaim
Még is irok rólluk Verset
Pedig ez vékon kereszt
Így bíztatott egy úr dobse
István Bátsi minden Verse
Csak hogy íj kereset mellet
Tsenevész a költő élet
Ha nints aki kinyomassa
De ha érti tsak fojtassa
Úgy lesz meg munkája Bére
Hogy fent marad a Szép Híre
Majd találsz ápolóra
Ha mindenitt jót mond rólla
Írok uram hátha az Ég
Vén koromba Boldogít még.
Forrás és fotók: Végső István és Pásztor Gergely
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
