Közgyűlés és előadás volt a Szilády Áron Gimnázium dísztermében október második szombatján. A sziládys öregdiákok gyűltek össze egykori alma materükben, hogy az idei és jövő évi terveiket megvitassák, és meghallgassák Dr. Ritter György főlevéltáros, történész (Magyar Nemzeti Levéltár-OL) családtörténeti előadását.
A Szilády Áron Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre 2025. október 11-én, szombaton hagyományosan megtartotta őszi közgyűlését. A gimnázium diákjai zenés-verses műsora után Dr. Bognárné Nagy Éva elnökasszony köszöntötte a tagságot, és a külsős megjelenteket, majd az aktuális eseményekről adott számot. Ezután Végső István beszámolt a sírmentési munkákról és a jövőbeli tervekről.
Képgaléria megtekintése (10 db kép)
Majd Bocskorás Bertalan református lelkész, főigazgató beszéde következett a Szentírás szellemében és igéjében. Utána Szabó Ferenc gimnáziumi igazgató beszámolt az elmúlt év iskolai fejlesztéseiről, sikereiről.
A közgyűlés után Dr. Ritter György főlevéltáros, történész (MNL-OL) tartott előadást Hol terem a családfa? címmel. Mint többek között elmondta, a kutatásnál az elsődleges forrás mindig az anyakönyv, de természetesen egyéb dokumentumokat is használhatunk. Minél korábbi időkbe "megyünk vissza", mondjuk a 18. század végéig, egyre megbízhatatlanabbak, nehezebben használhatóak a történeti dokumentumok, iratok az avatatlan kutatóknak. Ritter arra is kitért, hogy az anyakönyveken túl érdemes más forrásokat is használni családunk történetének felderítésekor. 3 forrás teszi ténnyé, véleménye szerint, a kutatást. Az anyakönyvi források mellett kutatni kell: az adóösszeírások, a katonalajstromok, a végrendeletek, a választói névjegyzékek, az urbáriumok, a portaösszeírások, a telekkönyvek, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek stb. iratait is.
Képgaléria megtekintése (10 db kép)
Fontos, hogy az adataink összhangban legyenek a mikrotörténet, a helytörténet eredményeivel. Érdekes esetpéldákkal mutatta be a családtörténet kutatás buktatóit és szépségeit. Hangsúlyozta, hogy itthon nagyon kevesen vannak, akik magas színvonalon művelik a családfakutatást. Az elengedhetetlen levéltári kutatások mellett több hasznos hazai és nemzetközi online adatbázisról is beszélt. A téma iránt érdeklődők számára ajánlotta a Magyar Nemzeti Levéltár kiadásában megjelent: Keresem őseimet. Családtörténet-kutatási kalauz című könyvet, a Berkes József és Szerényi Ildikó történészek által írt kiváló kiadványt.
Képgaléria megtekintése (10 db kép)
A rendezvény az öregdiákok által állított fejfa előtti emlékezéssel, majd konviktusi, közös ebéddel, beszélgetéssel zárult. A program a Nemzeti Együttműködési Alap és Kiskunhalas Város Önkormányzata támogatásával valósult meg.
Fotó: Bertalan Gábor, Végső István
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
