Rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján. A Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának segédlevéltárosa „Gettóélet '44" című könyvét ismerhette meg a közönség. A kiskunhalasi szerző az előadás végén dedikálási lehetőséget kínált az érdeklődő közönségnek.
A nemzetközi holokauszt emléknapon „Gettóélet '44" könyvbemutatóval mutatkozott be a kiadvány kiskunhalasi szerzője Végső István történész Nagykanizsán. Az íróval Benke Dániel, a könyvtár igazgatója beszélgetett a kötet születésének körülményeiről és a kutatás jelentőségéről. A „Gettóélet '44" hiánypótló mű, amely levéltári források, naplótöredékek és visszaemlékezések segítségével rekonstruálja a vidéki zsidóság kényszerlakhelyeinek mindennapjait.
Képgaléria megtekintése (3 db kép)
Végső István hangsúlyozta, hogy a kutatómunka során elsődleges célja a források hiteles megszólaltatása volt, közelebb hozva a mai olvasóhoz a 80 évvel ezelőtti tragikus események helyi és országos összefüggéseit, és ezzel együtt nemzetközi kontextust is láttason. A szerző hangsúlyozta, hogy milyen fontos a Magyar Nemzeti Levéltár, mint iratőrzőhely szerepe az ilyen jellegű, országos, tényfeltáró kutatások tekintetében. Persze szaklevéltárakban és egyházi levéltárakban is kutatásokat végzett a történész a téma feldolgozása érdekében.
Képgaléria megtekintése (3 db kép)
1944-ben a német mintát követve Magyarországon is megvalósult a náci típusú gettósítás, ennek következtében végül közel 500 000 ember került 221 gettóba, majd a munka- és haláltáborokba. A magyarországi vidéki gettók Európa "gyors" történetű kényszerlakhelyei lettek, azonban a mai napig nem lehet teljes képet bemutatni róluk, mivel hiányoznak az átfogó történeti munkák.
Az esemény zárásaként a résztvevőknek lehetőségük nyílt dedikálásra és kötetlen beszélgetésre a szerzővel.
Fotó: Gyanó Szilvia, Huszár András, Osvald Gábor
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
